Múlt, jelen jövő…

Az 1921. évi LIII. Törvénnyel létrehozott testnevelési törvény minden 13-23 éves korú férfit heti 4 órás foglalkoztatásra kötelezett. A fiatalok órarendszerűen alaki foglalkozásokon (sorakozó, fordulatok, menet), játékokon, atlétikai edzésen, lövészeten, erkölcsi oktatáson, istentiszteleten vettek részt. Ezeket a fiatal embereket leventéknek nevezték. A leventeoktatás 1922 és 1944 novembere között szervezett keretek között folyt az országban. Pándon Levente Egyesület működött. 1918-19-ben a mai Öregtelep (Új élet út – Kerti út – Margaréta út mindkét oldala és a Fő út által határolt terület) területén házhelyeket mértek és osztottak ki. Ebből a mai sporttér lett ekkor kisajátítva a község által sportolási célokra. Kapukat állítottak és felfestették a futballpályát. Körülötte japán akácfákat ültettek. Oldalt röplabdapálya lett kimérve, távol- és magasugró gödör lett homokkal feltöltve. Sporteszközök kerültek beszerzésre: labdák, hálók, súlygolyó, és egyéb eszközök. A sportpályát az iskola tanulói és a levente fiatalok mellett a falu ifjúsága használta. A pálya mérete lehetővé tette a méta játékok (longaméta és méta) játszását is.

 A Budapestre dolgozni járó fiatalok hamar hazahozták a labdajátékok királyát, a labdarúgás tudását és örömeit. A játékot pálya hiányában a réteken, a szántóföldeken, kis angol kapura játszották. Nagy ugrást jelentett tehát az alakuló pándi labdarúgásnak a sportpályán felfestett „szabályos” játéktér kapukkal.

 Az 1934. évi augusztus 12-én tartott választmányi gyűlés határoz arról, hogy: „100, az az Egyszáz P-őt kiutalunk a Labdarúgó csapat felszerelése javára kölcsön címen.” A Pándi Iparosok és Kereskedők Egyesületének Labdarúgó csapata ekkor alakul meg. Legközelebb 1937 május 2-án tartott rendkívüli gyűlés foglalkozott a labdarúgó szakosztály átszervezésével. Többek felszólalása után úgy határoznak „a labdarúgó szakosztály működjék tovább az eddigi keretek között”. 1937. június 13-án az Elnök felkéri a labdarúgó csapat vezetőit, úgy, mint Kis László és Gál János urakat. 1938. február 6-i gyűlésen megemlítik Dr. Mészáros István református lelkipásztort, mint a Labdarúgó szakosztály elnökét.

 1938 június 19-én a gyűlés napirendjén a Labdarúgó Szakosztály megszervezése. Azt, hogy az egyesület mely időponttól indulhatott, azt nem tudjuk pontosan, de vélhetőleg az 1920-as évek közepe, vége (1927-29) lehet a Pándi KSK hivatalos megalakulásának dátuma.

 A háború után a sportélet gyorsan megindult a MADISZ, a különböző pártok ifjúsági szervezetei, köztük a labdarúgás is. Az első években a klub az alsóbb osztályokban versenyzett, és folyamatos fejlődésnek indult. A csapatot kezdetben 11-12 játékos alkotta. A kezdetekkor nem tartottak edzéseket, a fiatalabbak a Papföldre jártak ki focizni, míg az idősebb játékosok Pesten dolgoztak, és csak ritkán jöhettek haza a munkából. A csapatban mindig jó hangulat uralkodott, nem voltak viták, a játékosok közötti barátságok erősítették a csapatösszetartást. Az elnökség célja az volt, hogy megnyerjék a bajnokságot és a kupát, és ezt sikerült elérni. Az első mérkőzéseken jó meccseket játszott a pándi csapat, és emlékezetes utazásokat tettek a szomszédos falvakba. A szurkolók és a játékosok biciklivel és lovaskocsival mentek az idegenbeli mérkőzésekre, majd később adott a gazdaság traktort, ezzel jártak, majd a malomnak lett egy Csepel teherautója, amit Bede László vezetett, ő vitte a csapatot. Az évek során a csapat játékosai változtak, a fiatalok váltották fel az idősebbeket, de a vezetőség és a drukkerek hűségesek maradtak. A klub legnagyobb kihívása mindig az volt, hogy megnyerje a bajnokságot, és sosem merült fel a csapat felbomlásának gondolata. Akkoriban még nem volt kerítés a pálya körül, a játékteret nagy fák vették körbe. A füvet nem vágták, kihajtották a libákat a pályára, ők nyírták a füvet.

A pályát Farsang József tartotta rendben és egyben ő volt a klub szertárosa is. 1949-50-ben társadalmi munkában öltöző és szertár épül Boros Sándor segítségével, melyben Karsai József hentesnek nagy szerepe volt, hiszen ő vett egy telket a focipálya mellett, itt építkezett, mivel hentesüzletet akart alapítani, de végül a focistáknak adta öltözőnek, egyben bevezették a villanyvilágítást is. Akkoriban a nézők körbeállták a pályát, a gyerekek a pálya melletti nagy fákra másztak fel, onnan nézték a meccset. Meccs végén a mai Posta helyén volt egy kocsma, meccsek után ide ültek be a játékosok és a nézők egy-egy frissítőre. 1951-től az Állami Gazdaság „Szopókás” majorjában is kimérnek egy futballpályát a dolgozók sportolására, amely 1970-ig létezett.

A labdarúgó mérkőzések falun belül is nagy jelentőséggel bírtak a május elsejei vagy augusztus 20-i ünnepségek színfoltjaként. A falun kívüli csapatok, például a malom, a termelőszövetkezet, a községen kívül dolgozók (pesti pándiak), az Állami gazdaság dolgozói, a TSZ patronálók és az öregfiúk meccsek. A járási bajnokságban mindig indították a község csapatát. Az egyesület mindig indult a Pest Megyei Hírlap főként a Nagykátai Járás községeit tájékoztató melléklete a „Tápiómente” által kiírt kupán, majd az újság megszűnte után a nagykátai kistérségi „Tápiómenti” kupán, valamint a nyertese selejtezőket kihagyva indulhatott a Magyar (Népköztársasági) Kupában. Gáspár Sándor SZOT és a Vasas Szakszervezet Főtitkára és Illovszky Rudolf edző révén a Budapesti Vasas SC. labdarúgói is játszottak a Pándi csapattal, két alkalommal 1959-ben és 1965-ben, mindkét alkalommal egy-egy szerelést hagytak a Pándiaknak. A meccsen pályára lépett Radó, Lenkei, Szilágyi I., Szilágyi II. és Kékesi is.

A kezdeti időkben a Községi Képviselőtestület, majd 1950-től a Községi Tanács és 1990-től a Községi Önkormányzat nagy gondot fordított a sportolni vágyó ifjúság igényeinek kielégítésére. A Sportkör vezetőségei és szertárosai bármilyen személyi összetételben mindig aktívan, fáradtságot nem ismerve segítették a fiatalok sportolását. A „Tápiómenti” kupán való megnyerés után selejtezőket kihagyva a Pándi KSK a Magyar (Népköztársasági) Kupában a legjobb 128 közé jutott, és a 70-es években játszhatott a Váci Híradással, a Ceglédi VSE csapatával is. Kapcsolatokat ápoltak a környékbeli falvak csapataival, valamint az 1968-72-es időszakban a szigetbecsei községi sportkörrel.

1976-77-ben történt egy korszerű öltöző építése és a kerítés elkészítése, néhány reflektor felszerelése. Ekkorra már megoldódott a Pándi TSZ központ hidroglóbuszától Molnár János portáján keresztül ivóvíz átvezetése a futballpályára. 1987. július 27-től a Községi Vízmű hálózatából a folyóvíz bekötésre került. Bojler segítségével hideg-meleg vizes zuhanyzókkal ellátott öltözők lettek kialakítva, és öntözhetővé válik a fű. A most is álló kapukat a három község határát művelő Termelőszövetkezet dolgozói Fejős Pál irányítása mellett Kovács László, Szilágyi Imre, Kamasz József, Roznoviczki István hegesztették össze az új gépműhely előtti téren 1981-ben; előtte akácfából készült kapuk voltak, melyeket sűrűbben kellett cserélni.

A 1978/79-es és 1981/82-es szezonokban a Pándi KSK a Pest megyei Nagykátai járásban/körzetben 3. helyezést ért el, ami figyelmet keltett és bizonyította a klub fejlődését. Minden év nyárvégére a Járási (körzeti) Labdarúgó Szövetség kiírta a bajnokságot, meghatározta a játéknapokat, szervezte a játékvezetők küldését, lefolytatta a fegyelmezési eljárásokat, a jegyzőkönyvek alapján megállapította a csapatok bajnokságbéli sorrendjét, és ellenőrizte a pályákat. A serdülő és az ifjúsági csapatok bajnokságát ugyancsak ők szervezték. A klub működéséhez szükséges tárgyakat, például mezeket, sportcipőket, sportszárakat, sípcsontvédőket stb., valamint a mezek mosásához és vasalásához szükséges eszközöket, a futballcipők (csukák) ápolásához és eleinte a javításukhoz szükséges eszközöket a község biztosította. Ugyancsak a község fedezte a villanyszámlát, a víz- és csatornadíjat, valamint az épület, a korlát, a kerítések és a kapuk karbantartását. A felszereléseket egy játékos, Boros Sándor nővére (Boros Erzsébet) mosta, míg a sógora (Farsang József), aki suszter volt, felelt a cipők és labdák javításáért és tisztításáért. A csapat fenntartását a klub a belépőkből származó pénzből biztosította. A játékosoknak nem kellett tagdíjat fizetniük, és a hazai meccseken a drukkerektől szedtek pénzt. A csapat nyert kupát és bajnokságot is, de sajnos nem volt pénze a csapatnak, így nem léphettek feljebb. A kupagyőzelemnél Fábos János, Kis-Juhász Jóska, Macza András, Major János volt a jobb hátvéd, Polgár István jobb szélső, Varga Károly center, Németh István „Tona” a bal összekötő, Kapás Sándor bal szélső, Molnár István half, valamint Boros Sándor összekötő, az elnök idősebb Fábos János volt. Az 1989/90-es szezonban a Pándi KSK a Pest megyei Nagykátai járásban/körzetben 2. helyezést ért el, ami feljutást jelentett a Pest megye II. osztályába, ahol a klub egy évet töltött. Ezt követően a Pándi KSK visszaesett a 6. osztályba, ahol egészen 2016-17-ig szerepelt. 2002-ben az öltöző és szertár épületegyüttes teljes felújításra került. A 1990-91-es bajnokságban a megyében szerepelt, miután a járási bajnokságot megnyerte. 1992-ben egy működő szakosztály volt a labdarúgóknak, ahol az edző Bódi Sándor, majd Bárány István és Kiss Sándor vették át ezt a feladatot. 1993. június 26-án UTE öregfiúk – Pánd Káva öregfiúk 3 : 2. (Bene Ferenc, Dunai Antal, Dunai Ede, stb. az újpestben). 1993-ban a járási bajnokságban a KSK csak felnőtt és serdülő csapatokat indított, ahol a serdülők járási elsők lettek. 1995-től id. Bárány István a sportköri elnök. 1997. május elseje óta hagyományosan lebonyolítja a Pándi KSK a kispályás labdarúgó vándorkupa mérkőzéseit, melyek 2021-től Lőrincz Sándor Kupa néven zajlanak. Ettől az évtől Lőrincz Tibor vezeti a (félpályás) serdülő és utánpótlás csapatokat, melyek ősztől már nagypályán játszanak. 1997. szeptember 6-án a sportközgyűlésen egyhangúlag választották meg a vezetőséget: elnök Hangyás István, elnökhelyettes Kiss Sándor, Bárány István labdarúgó szakosztályvezető, Hangyás János gazdasági felelős, Kapás István propaganda felelős. Ebben az évben indult az öregfiúk csapata is a körzeti bajnokságban. 2002-ben már második alkalommal női kispályás Vándor Kupa mérkőzéseket is rendeztek.

2002-ben a Tápiómenti kupa döntőjében Tápiószentmártonban a helyi csapat ellen a csapat második helyet szerzett meg. A következő évben 2003.08.20-án Törtelen a már akkori bajnok Tápiószecső II. csapata ellen tizenegyesrúgásokkal nyerte meg a kupát a Pándi KSK.

2005-től a csapat elnöke: ifj. Bárány István, szakosztályvezető: Kapás Sándor, technikai vezető: Lőrincz Tibor, pénztáros: Hangyás János, propaganda felelős: Kerezsán László. 2009-től már U13, U16, U19-es csapat is indul, edzőik Gubó László és segítője Gyenes Sándor.

2014. március 2-án volt vezetőségválasztás. Tagjai: elnök Kapás Sándor, gazdasági titkár Németh József, labdarúgó szakosztály vezető Esztergomi Sándor, asztalitenisz szakosztály vezető Szirtesi Pál, propagandista Németh Attila. A sportolás során sokszor életre szóló sportbarátságok alakultak ki járás és megyeszerte, és évek múltán is megismerték egymást, bárhol is találkoztak a világban. A sportkör időszakosan működtet asztalitenisz szakosztályt is, évente rendszerességgel rendeznek versenyeket a Művelődési Házban.

A Pándi KSK 2019-ben súlyos válsággal nézett szembe, amikor az évek óta a Pest megyei labdarúgás meghatározó szereplőjeként működő csapat kritikus helyzetbe került. A klub feloszlatásának gondolata felmerült, de a helyi önkormányzat határozottan nem engedte ezt megvalósulni. Ebben a kritikus pillanatban Ifj. Lőrincz Ferenc (elnök), Id. Lőrincz Ferenc (Felügyelő Bizottság elnöke), Tóth Klára (Gazdasági vezető), Pataki Károly (Felügyelő Bizottsági tag), Gyenes Bálint (Labdarúgó szakosztályvezető és edző), valamint Kiss Tamás (Felügyelő Bizottsági tag és Asztalitenisz szakosztályvezető) vállalták a felelősséget és váltották fel a régi vezetést.

Gyenes Bálint átvette az U19 és a felnőtt csapat irányítását, míg Pataki Károly és Kiss Tamás az U9 és az U11-es csapatok edzőiként kiemelkedő eredményeket értek el. Az évek során számos tehetséges játékos került ki a klub utánpótlásából, többek között Lőrincz Benedek (Budapest Honvéd), Nagy Levente (Ferencváros), valamint Kerepesi Mihály, aki a Grosics Gyula Labdarugó Akadémián folytatja pályafutását.

A klub 2022-ben újabb fontos lépést tett előre, amikor TAO támogatás keretében egy vadonatúj Toyota kisbuszt nyert, ezáltal hozzájárulva a környezetszennyezés csökkentéséhez és megoldva az utánpótlás és a felnőtt csapat szállítását. 2023-tól Nemes Richárd vette át a vezetőedzői szerepet Gyenes Bálinttól, aki továbbra is segíti a csapatot és az edzőt. Ezen kívül ő vállalta el a propaganda felelősségét is a klubnál.

Az utánpótlás és felnőtt csapat edzései heti kétszer kerülnek megrendezésre, jelenleg a Tápióbicskei focipályán zajlanak a Pándi sportpálya jövőbeli karbantartása miatt. A hűséges nézők továbbra is kitartanak, és 30-50 fős szurkolótáborral támogatják a csapatot minden hazai mérkőzésen. A téli felkészülési időszakban az utánpótlás a havi tagdíjból finanszírozza az edzéseit a Tápióbicskei Földváry Károly Általános Iskola tornatermében, míg a felnőtt csapat önköltségen, a környező iskolák tornatermeiben vagy sportcsarnokokban készül fel a következő szezonra.

A 2023.08.20-án megrendezett eseményen a Pándi KSK ünnepelte utolsó Tápiómenti kupagyőzelmének 20. évfordulóját. Az ünnep alkalmából egy emlékmeccset rendeztek a kupagyőztes régi Pándi csapat és a jelenlegi Pándi KSK labdarugó csapata között. A mérkőzés kiváló hangulatban zajlott, és egy kis nosztalgiát csempészett a régi játékosok számára, akiknek lehetőségük nyílt felidézni a múlt szép pillanatait.

A sport mindig is összekötő erőként működik a közösségekben, és a klubbon belüli összetartás, a tagok közötti támogatás, és a szurkolói bázis jelenléte mind hozzájárulhatnak a helyi társadalom erősítéséhez. A Pándi labdarúgásnak pozitív hatása van a fiatalokra és a közösségre, mivel a sport gyakran fejleszti a csapatmunka, a felelősségvállalás, és az egészséges életmód iránti érdeklődés készségeit.

A klub szerepe a tehetségek felkarolásában és támogatásában, például Lőrincz Benedek esetében, aki a klub utánpótlásából került ki, továbbá Nagy Levente és Kerepesi Mihály példája, akik magasabb szintre jutottak, szintén pozitív hatás lehet a kisebbségi fiatalokra nézve. A klubnak nagy szerepe van az egyéni tehetségek felkarolásában és fejlesztésében, ami hozzájárulhat az egyének társadalmi mobilitásához.

A vezetőség fontos célnak tekinti, hogy a klub fenntarthassa az utánpótlás-nevelést és támogassa a tehetséges játékosok fejlődését. A fiatal tehetségek felkarolása és azoknak a szükséges feltételek biztosítása, mint például jó edzői stáb, infrastruktúra és felszerelések, hozzájárulhat a klub hosszú távú sikeréhez.

A klub vezetőségének és támogatóinak elhivatottsága, a játékosoknak és edzőknek nyújtott támogatás, valamint a helyi közösség aktív részvétele mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a Pándi labdarúgás pozitív jövőjéhez. A folyamatos fejlesztések és az infrastruktúra karbantartása is kulcsfontosságú a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából.

Hajrá Pándi KSK, együtt építjük a jövőt!